Mit jelent ma költőnek lenni Magyarországon?

„Április 11-e a magyar költészet napja, így adta magát, hogy a Nem rossz könyvek podcast éppen erre a napra esedékes epizódjában a költészettel foglalkozzunk. Ehhez nagyszerű vendégeket sikerült elhívnunk, Kemény Istvánnal, Vida Kamillával és Zilahi Annával beszélgettünk olyan kérdésekről, mint hogy hogyan kezd el valaki verseket írni, mikor van kész egy vers, mennyit számítanak az előképek, lehet-e ma valaki kizárólag költő, vagy hogy valójában mennyire magányos tevékenység a versírás."

Köszönöm a meghívást a podcastereknek, Ott Annának és Horváth Bencének.

A 2024-es Brechtfestival meghívottjakén a Stadion-Poesie elnevezésű eseményen vettem részt. Fekete madarak című szövegem egy futurista, ökológiai témákat érintő vezetett verses meditáció volt. Izgalmas élmény volt Brecht szülővárosában, Augsburgban, a testi tudatosság aktusain keresztül bevonni a közönséget a versembe. Az esemény német nyelven zajlott, Zádor Éva fordította németre a fesztiválra készült írást.

Megjelent az An unseren Grenzen haben wir Angst című antológia a Verlag danube books osztrák kiadónál Lesi Zoltán szerkesztésében, amely a Magyarországról történő kivándorlás kérdését járja körül. Az Alapzaj megtéréshez című versem német műfordítását Dallos Emese készítette el, ezt a szöveget a Párizsban töltött évem idején írtam, ez került a kötetbe.

Az antológia remek szerzők verseit mutatja be németül: János Áfra, István Domonkos, György Dragomán, Mátyás Dunajcsik, Renátó Fehér, László Garaczi, Anna Gáspár-Singer, Zita Izsó, Orsolya Kalász, Eszter Kállay , István Kemény, Ágnes Judit Kiss, Árpád Kun, Dénes Krusovszky, Orsolya Láng, László Márton, Eszter T. Molnár, Lajos Parti Nagy, Márió Z. Nemes, Imre Oravecz, Gergely Péterfy, Gábor Schein, András Cserna Szabó, Judit Szeles, Edina Szvoren, Kinga Tóth, Krisztina Tóth és Anna Zilahi.

Mit: Anna Zilahi, Owen Good und Rita Süveges
Moderation: Birgit Schneider

In englischer Sprache / In English language

Mit dem mehrsprachigen Buchprojekt extrodæsia – Encyclopedia Towards a Post-Anthropocentric World hat die interdisziplinäre Künstlergruppe xtro realm aus Ungarn eine sprachliche Grundlage für den Transfer von Wissen über den menschlich beeinflussten Klimawandel geschaffen. Das Buch beinhaltet u.a. erstmals ins Ungarische übertragene philosophische Gedankenkonzepte zum Thema, die um poetische sowie visuelle Auseinandersetzungen ergänzt werden. Die Lyrikerin Anna Zilahi, der Übersetzer Owen Good und die visuelle Künstlerin Rita Süveges sprechen über die transmediale Übersetzbarkeit postanthropozäner Weltansichten und die Rolle von Übersetzung für politisch-ökologische Diskurse.

//

With: Anna Zilahi, Owen Good und Rita Süveges
Moderation: Birgit Schneider

With the multilingual book project extrodæsia - Encyclopedia Towards a Post-Anthropocentric World, the interdisciplinary artist group xtro realm from Hungary has created a linguistic basis for the transfer of knowledge about human-influenced climate change, which for the first time gathers philosophical thought concepts on the topic translated into Hungarian and complements them with poetic as well as visual explorations. Poet Anna Zilahi, translator Owen Good, and visual artist Rita Süveges will speak about the transmedial translatability of post-anthropocene worldviews and the role of translation for political-ecological discourses.

An event of the translationale berlin in cooperation with CHB - Collegium Hungaricum Berlin.

Kerber Balázs és Zilahi Anna nyerte az idén harmadik alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjat és a vele járó 3-3 millió forintot. A Mastercard - Alkotótárs alkotói ösztöndíjra csakúgy, mint tavaly, idén is közel 50 pályázat érkezett. A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíjra nyílt pályázaton jelentkezhetett minden, a 40. évét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi kötete.

Fotó: Valuska Gábor

Idén már harmadik alkalommal nyerheti el két fiatal alkotó a Mastercard - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjat. Az idei kiírásra közel ötven pályázat érkezett, közülük választotta ki az előzsűri a tíz legjobbat - hogy ki lesz az ösztöndíj 2023-as nyertese, az a májusi Margón derül majd ki. A következő napokban a Könyves Magazinon mutatjuk be a top10-et - Mohácsi Balázs, Borda Réka és Böszörményi Márton után Zilahi Anna válaszolt kérdéseinkre.

Az interjú a Könyves Magazin honlapján olvasható.

Becoming Listener — A Poetic guided meditation and listening practice workshop led by Anna Zilahi

Let’s stop for a moment and bring our attention back to the body and its processes.

Living in New York City is a strong corporal experience: being present in our bodies is as hard as it gets in an environment marked by constant sensory overload. Sirens tear our eardrums, the techno sounds of passing trains rock our bodies into a state of trance, and the white noise of air conditioners sing their constant lullaby. This ongoing cacophony detaches us fast from our own inner sounds and needs. Based on Pauline Oliveros’ deep listening practices, RU artist Anna Zilahi will engage participants in a discussion about the soundscapes surrounding us on a daily basis as well as a poetic meditation that will activate actual bodily transformations. The ability to hear out our own body helps us to experience moments of expanded consciousness and to become able to listen better to ourselves and to one another.

Tuesday November 22, 2022 | 3:00pm

Location: Residency Unlimited
360 Court Street, Brooklyn NY 11231

Urtica by Anna Zilahi
Video installation with nettle brew, 6’20”, 2022
Camera: Gergely Ofner, editing: Eszter Králl

Anna Zilahi’s ongoing investigations with Urtica dioica (Common nettle also known as the Stinging nettle) tells a story of reconnection. It also offers the observation that distancing oneself from painful encounters has become a norm in contemporary human interactions with nature and with one another.

The Nettle is a multifaceted weed intrinsically linked to one's childhood imagination. It cannot be touched because it stings and causes a rash. Establishing contact and connection with this plant fosters instant pain. Whereas its botanical Latin name (urtica) stems from the burning pain it causes, its many beneficial properties such as improving blood circulation and anti-inflammatory properties are downplayed and often overlooked. Zilahi makes the following analogy. Touching a nettle bears the ambivalence of humans and their relationship to Nature which ever since the Enlightenment we seek to dismiss as a force to be controlled. In the shadow of and heightened realization of the current ecological crisis, Zilahi proposes a different approach: openness, and, the realization that pain is inherent to all sorts of relations. Getting to know the other, enriching ourselves is not possible without dissolving our boundaries.

Urtica is based on Hans Christian Andersen’s tale, The Wild Swans, where the princess saves her brothers, who are transformed into swans by sewing them an armor shirt made from nettles. She cannot whimper, cry out nor exclaim her pain while completing this task. Ultimately, the nettle cloth liberates the brothers and allows them to return to their human bodies. Liberation is possible through the acceptance of pain.

In this performative video, Zilahi is creating a nettle dress, prompting a reverse transformation: touching the plant reconnects one with our non-humanness and animality – their swanness. The play with the white gown symbolizing the swan reflects how we oscillate between our human consciousness and our more visceral selves that makes us part of the natural world.

Sunday October 30 | 12:00-6:00pm
Friday-Saturday November 4 & 5 | 12:00-6:00pm
Friday-Saturday November 11 & 12 | 12:00-6:00pm

KODA House
Governors Island, Colonels Row, Building #404B, second floor

Urtica was realised within the framework of Umwelt Art & Science Summer Academy 2022 at Kisapáti, Hungary.

It is a true honour to be included into the beautiful project of the Secondary Archive.

Secondary Archive is a platform for women artists from Central and Eastern Europe telling the history of non-Western art through the lens of gender, covering the period after WWII through the present.

Please read my artist statement here.

Az ACAX és a Residency Unlimited által szervezett New York-i rezidenciaprogram vendégeként 3 hónapot töltök Brooklynban.

A rezidenciaprogramot a Trust For Mutual Understanding tette lehetővé.

Az Umwelt Art&Science Summer Academy lezárásaként megnyílik Az átmenetiség emlékművei című csoportos kiállítás, amely egy szabadtéri installációkat bemutató tárlat. A megnyitó 2022. július 2-án 14 órakor kezdődik a Kisapáti Kultúrház előtt.

Résztvevő művészek: Laura Beloff (FI), Dezső Renáta (HU), Fabricius Anna (HU), Horváth Gideon (HU), Charlotte Jarvis (UK), Simona Koch (DE/A), Lilla von Puttkamer (DE/HU), Süveges Rita (HU), Szalai Dániel (HU), Zilahi Anna (HU).

Levelezés Liberty Adrien kurátorral a Trafó Galéria „As we see it" című kiállítása kapcsán.

„Both in my poetry and my art practice, I liked to imagine landscapes, to deconstruct them, or to superimpose the female body to the landscape or vice-versa. But with this new pair of glasses, my understanding became deeper and I longed for more consciousness. On this journey, the other strand of thought which fascinated and affected me largely, was ecofeminism. It is the idea that the oppression of women and the exploitation of the ecosystem derives from the same capitalist logic which naturalises the feminine and femininises the natural, thus rendering both inferior to the masculine world of production and colonialism."

Cover image: Salomé Lamas: The Tower, 2015, video still

László Zsuzsa az Art Margins One on One interjúsorozatában a Missa Echologica című kórusműről kérdezett, melyet Szári Laurával és a Varsányi Szirének kórussal a 3. OFF-Biennale Budapest programjában mutattunk be 2021-ben.

Big fish című írásom a Könyves Magazin és a Mastercard 20/21-es rovatában. A szöveghez válogatott fotókat Kovács Melinda készítette.

A mostantól online is elérhető Missa Echologica című kórusművet a 444.hu Jó rovatában Horváth Bence ajánlja.

„Zilahi Anna szuverén, újító, kísérletező, kockázatvállaló szerző, aki jelentős művekkel hívta már fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság.

Akkor ezzel meg is volnánk, de hadd részletezzem, ínséges időkben különösen nagy öröm részletezni a jót."

Fotó: Déri Miklós

A Hazai Attila Alapítvány a Margó Irodalmi Fesztiválon, 2021. október 16-án jelentette be, hogy a szakmai zsűri döntése szerint ebben az évben Zilahi Anna veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat. A díjátadás október 20-án lesz a Nyitott Műhelyben.

Az elismerést az alapítvány azzal a céllal hozta létre, hogy ezen a módon is ápolja a fiatalon elhunyt író emlékét, segítse a hozzá hasonlóan nyitott, újító szellemiségű szerzőket.

A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, hogy elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság.

A bejelentés teljes szövege a Litera.hu-n olvasható.

A Magvető Kiadó gondozásában megjelenő antológiában három versem olvasható.

A gyarmatosított képzeletünk felszabadítása – Köves Alexandra vendégei voltunk Süveges Ritával a Zöld Egyenlőség című podcastben. A társadalmi képzelőerőről, a művészet lehetőségeiről és a lassan elmúló, eltörölt jövőről beszélgettünk a klímaválság szempontjából. A személyes alkotói utópiáinkról/vízióinkról is szó esett.

Gadó Flóra kritikája Alicja Rogalska Hírdalcsokráról és a Missa Echologica kórusműről a tranzit.hu-n.

A Varsányi Szirének kórus részt vevő énekeseiről készült felvételt Ofner Gergely készítette.

A Missa Echologica című kórusmű antifónáinak versei első közlésben a Litera.hu-n olvashatók.

Az OFF-Biennálén az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökségben bemutatott kórusmű a Varsányi Szirénekkel közös előadásban készült, a zenéjét Szári Laura szerezte, a performanszból készült videófelvételt Ofner Gergely készítette, csak úgy mint a fenti képet is.

A 3. OFF-Biennále Budapest programjában megnyílt az xtro realm művészcsoporttal szervezett ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség című kiállítás. Az ügynökség tárlatában hét kutatásalapú képzőművészeti munkát mutatunk be, amelyek valamilyen helyi kötődésű, klímaválsággal és/vagy ökológiai válsággal kapcsolatos témából indulnak ki.

A kiállítás előtanulmánya és elméleti kereteként olvasható a 2020 során a tranzit.hu-val együttműködésben megjelent Klímaképzelet Reader, amely egy tíz szövegből álló tanulmánykötet a klímaválsággal kapcsolatos társadalmi képzelőerő lehetőségeiről különböző tudományterületek felől.

A hét művészeti munkával párbeszédben áll négy kutatókkal készült videóinterjú is, amelyeket a klímaválság témái kapcsán Dúll Andrea környezetpszichológussal, Jordán Ferenc rendszerökológussal, Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal és Szathmáry Eörs evolúcióbiólógussal beszélgettünk.

Kiállító művészek: Cséfalvay András (SK); Horváth Gideon & Kiss Kata Dóra; Kaszás Tamás; Nagy Csilla (SK); Süveges Rita; Ulbert Ádám; Varsányi Szirének; Zilahi Anna.

Június 19-ig tartunk nyitva, címünk: A.P.A. Galéria, Budapest, Horánszky utca 5. 1. emelet.
Nyitva tartásunk: Sze-Csüt-Pé: 16-19, Szo-Vas 14-18

Somogyi Hajnalkával, az OFF-Biennále vezetőjével Gulyás Márton vendégei voltunk a Partizán Markoló című műsorában. Szó esett arról, hogy mit jelent a 2010 utáni politikai közegben független képzőművészként dolgozni, hogyan lehet művészként olyan társadalmi kérdéseket tematizálni mint az ökológiai válság, hogyan viszonyulnak az állami és a piaci szereplők az alternatív kezdeményezésekhez, illetve hol helyezkedik az OFF a nemzetközi képzőművészeti színtéren?

Az adás megnézhető a Partizán YouTube-csatornáján.

A pannon-föld északi hűs rögein hervad már ligetünk zordon Kárpátoknak vadregényes táján. De miért érződik mindez ilyen messzinek? Milyen a táj, amelyet a magyar tájleíró költészet megénekel és vajon milyen volna festményszerű tájképek toposzai helyett valódi lírai kapcsolatot teremteni a természettel?

A meditatív műhelymunka során a magyar tájlíra klasszikus példáit elemezzük együtt. Megrajzoljuk a bennük megjelenő tájképet, majd pedig az általuk mozgatott feltételezések és toposzok mindmapjének segítségével megértjük e szövegek működését. Miután felvérteztük magunkat e dekonstruktőri tapasztalattal, meditálunk! A meditációban egy választott természeti környezetben merítkezünk meg: megérezzük illatait, meghalljuk hangjait, észleljük a rajtunk kívül is ott lakozó létezőket, elhelyezzük, megéljük saját testünket is e táj viszonylatában. Gyorsírás következik: lejegyezzük az átélteket, a rövid szünetben mindenki rendszerezheti a tapasztalatait, elindíthatja első szövegkezdeményeit.

A szeminárium, az egy nappal korábban tartott beszélgetéshez hasonlóan, a Babeș-Bolyai Egyetem magyar nyelv és irodalom szak szervezésében valósult meg.

A fiatal nemzedékhez tartozó kortárs magyar költőket, Nemes Z. Máriót, Kele Fodor Ákost és Zilahi Annát hívjuk meg november 19-ére egy felolvasóestre – a vírushelyzet miatt az online térbe, amelyet elérhetővé teszünk a BBTE hallgatói és a kolozsvári érdeklődő nagyközönség számára is. A beszélgetést Székely Örs költő, tanár moderálja.

Fata morgana című új versem olvasható a Kalligram folyóirat novemberi lapszámában. Itt pedig elérhető Seres Lili Hanna szemléje, amely a vers méltatásával indít. (Köszönöm!)

The Climate Imaginary Reader examines the possibilities of imagination in a broader context of the climate crisis. The goal of the Climate Imaginary Reader is to provide more local answers to global challenges. Tackling the root causes of the climate crisis would require systemic change on an international scale, but the global phenomenon is built on local acts and experiences, the assessment of which can help us understand the ecosystem’s ultimatum –– including the current Covid-19 pandemic that just entered its second wave –– and activate the radical social imaginary necessary to devise answers to the challenge.

Contributors: Réka Patrícia Gál, Héla Hecker, Márk Losoncz, Rita Süveges, John Szabo, Anna Zilahi
Editors: Rita Süveges and Anna Zilahi

In the framework of the xtro realm group's Climate Imaginary Reader, the introductory paper titled The World as Contingent Space reflects upon how the COVID-19 crisis revealed the contingency of our world and how this experience can be utilized in liberating a new climate imaginary necessary to face the challenges of the ecological and climate crisis.

A Berlini Nemzetközi Irodalmi Fesztivál 'Bioökonómiai Víziók' című programjában Jan Grossarth és Zilahi Anna beszélget a táplálkozás jövőjéről Hendrik Haase moderálásában. Az alkalomra írt versek angol és német nyelven hangzanak el.

A fényképet Bernhard Ludewig készítette.

„A notable instance is Anna Zilahi’s sound-installation The River Knows Better (Ophelia Lives), which explores the soundscape of the inner body, extending John Cage’s transformative experience of the rhythmic throb of his own blood circulation and the hum of his nervous system in a Harvard University anechoic chamber."

Az egész cikk itt olvasható.

„A lassúság értelme az lenne, ha időnk maradna olyan tevékenységekre, melyek összekötnek, és változást idéznek elő. Ez közösségben tud megtörténni, a vírus viszont izolál. A kérdés az, hogy az új normalitás milyen konklúziókra épül majd: a kölcsönös segítségnyújtás és egymásrautaltság tapasztalatára vagy az ismeretlentől és az egyéni veszteségektől való félelemre."

Üveges Krisztina kurátor a budapesti Ludwig Múzeumban megvalósuló Slow Life című kiállítás kapcsán kérdezett a pandémiáról, amely új értelmezési horizontot nyitott meg magának a tárlatnak is. A teljes interjú ezen a linken olvasható az oldalon lejjebb görgetve, illetve a nevemre keresve.

„A művészet és irodalom kapcsolata a képzelőerővel kettős: elismételheti az unásig ismert premisszákat, örökkévalósíthatja őket azzal, hogy a megkérdőjelezésük nélkül megjeleníti a múltbeli viszonyrendszereket, hozzájárulva e normák rejtett megerősítéséhez, további népszerűsítéséhez. De a művészet képes rákérdezni a gondolkodásunkat eleve meghatározó állításokra, új értelmezési kereteket nyitni, pusztán másságával kritizálni a fennálló esztétika lehetséges korruptságát. Az irodalom, a képzőművészet és az ökológiai és klímaválság nászából létrejövő művek előtt is e két út áll. Megerősíthetik a már kialakult dichotóm, szétválasztó elképzeléseket a természetről és társadalomról, amelyek elvezettek minket a mostani válságig. De le is ránthatják a leplet a toxikus gyakorlatokról, a művészet kereteinek kiterjesztésével hozzájárulhatnak a képzelőerő megújulásához."

Ungvári Sára teljes interjúja az xtro realm csoporttal ezen a linken olvasható.

A Szépírók Társasága felkérésére a Művészek a Klímatudatosságért csoport szervezésében olvastam fel a Versopolis által szervezett, Festival of Hope című online költészeti fesztiválon Áfra János, Fenyvesi Orsolya, G. István László, Terék Anna és Závada Péter társaságában. Az alkalomra az extrodæsiából olvastam fel verseket. A videó itt nézhető meg.

„ugyan, szívecském, vonja meg Robi a vállát, kilógatja a nyelvét, hosszú, nagy, vörös hús, nézzétek, nézzétek, uracsok,
»ez a nyelv szégyentelen«,
minden elmondható rajta, semmi, széttártan előttünk,
»ne legyünk finnyásak«”

Esterházy Péter idén lenne 70 éves. A Magvető Kiadó videósorozatában felolvasásokkal emlékezünk rá és az életművére.

„Antropocén, lapos ontológia, spekulatív realizmus, kollektivitás: az Extrodæsia enciklopédiában az emberközpontúságot meghaladó filozófiai gondolkodás kulcsfogalmai sorakoznak prózaversek és digitális tájképek mellett. A könyv egyik szerkesztőjével, Zilahi Annával arról beszélgettünk, mi köze mindennek a klímaválsághoz."

Az interjú itt olvasható.

Mi köze a kapitalizmusnak a klímaváltozáshoz? Hogyan lesz a környezetvédelem osztálykérdés? Mit tehetnek a helyi közösségek azért, hogy megvédjék az érdekeiket? Mennyiben hat másképp a probléma a nőkre világszerte és hogyan vesznek részt az önszerveződő mozgalmakban?

A dokumentumfilm az olajkitermelés, a bányászat és a szénerőművek ellen világszerte harcoló helyi közösségek küzdelmeit mutatja be az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Görögországon át Dél-Indiáig. Az egészséges környezetért való küzdelemben az emberek újra felfedezik a kapcsolatok jelentőségét, a közösségek erejét. A film – címe ellenére – nem változtat mindenen, de lehetőséget teremt magunknak feltenni a kérdést: miben kell változnunk, ha nemcsak "megúszni" akarjuk az éghajlat katasztrófát, hanem szeretnénk egy élhetőbb társadalmat is létrehozni.
A vetítés után kerekasztal beszélgetés keretében fogunk beszélgetni a filmben felmerülő témákról és azoknak hazai vonatkozásairól.

Bartók Szilva (Extinction Rebellion),
Domschitz Mátyás (Fordulat Folyóirat)
Hódosy Annamária (SZTE BTK)
Moderátor: Zilahi Anna (xtro realm)

Az eseményt a Friedrich Ebert Stiftung és a Közélet Iskolája szervezte.

A lassú-szemléletmód a társadalom, a gazdaság és a mindennapi élet területén egyaránt a meglévő struktúrák újragondolását és a bevett gyakorlatok újraszervezését jelenti. Lényege a tudatosságban és a kritikai hozzáállásban ragadható meg leginkább, az etikus fogyasztástól az önkéntes egyszerűségen át a növekedés nélküli gazdaság koncepciójáig.

A „fogyasztás karanténja”, a Maradj Otthon Mozgalom, a ritkuló repülőjáratok, a lassuló gazdaság csak néhány a vírus váratlan következményei közül, melyek kíméletlenül rámutatnak a lassúbb élet pozitív hatásaira, ugyanakkor óriási kihívások elé állítják az emberiséget.

Művészek: BARTHA Gabó | BENCZÚR Emese | Anca BENERA & Arnold ESTEFÁN | ERDEI Krisztina | HORVÁTH Gideon | Oto HUDEC | KASZÁS Tamás | KORONCZI Endre | LAKNER Antal | Diana LELONEK | MÁTYÁSI Péter | Oliver RESSLER | SCHULLER Judit Flóra | SÜVEGES Rita | SZABÓ Eszter Ágnes & Syporca WHANDAL | Lois WEINBERGER | ZILAHI Anna